Egy világbajnokkal futottam...

Hogyan is történt mindez? Elindultam egyedüliként az általam I. Mindszenti Bejgli futásnak kikiáltott rendezvényen. (Edzésadatok), már a vége fele jártam amikor egy idősebb úr megállított, aki szintén futófelszerelésben volt. Az urat Gémes Ferencnek hívják, és mint utóbb kiderült kis településünk világbajnok atlétája. Megkérdezte, hogy nincs-e kedvem vele futni másnap egyet... mivel vasárnap lesz mondta egy 20km-re gondolt. Hááááát az még nekem egy kicsit sok lett volna, ezért egy városkörben egyeztünk ki. Gyors telefonszám csere, majd ki erre, ki arra :D

Hogy kis is ő? Néhány adat róla: 
Gémes Ferenc (1933-): atléta, középtávfutó, szuper-hosszútávfutó. 1986- a Szegedi VSE veterán atlétája; edzői Szokol Lajos, Kraivich József.

Veterán versenyeken 
1988: OB 1.helyezett  maratonon, lengyel OB 2.helyezett  20km-en
1989: Bp bajnok 5000m, Bp fedett bajnokság 2.helyezett 1500m-en és 3000m-en, Burgenland bajnokságán 1.helyezett  1500m-en, 2.helyezett  3000m-en, 3.helyezett  5000m-en.
1990: budapesti fedett világjátékok 1.helyezett 400m-en, 2.helyezett  3000m-en, Bp fedett bajnoka 1500m-en

Ultramaratoni versenyeken:
1990: Szeged 12 órás verseny 90.520km, Spartatlon, Castel Bolognie 50km

A lista természetesen korántsem teljes, ezeket az adatokat a "Ki kicsoda a magyar sportéletben?" - sportéletrajzi lexikonból vettem. Itt van még néhány adat, kép róla: link, és link és link

Eljött hát a mai reggel, mikor kinéztem az ablakon hát meglepődtem a lehullott hó mennyiségén, dehát hóban futni még nagyobb élvezet lesz gondoltam. A következő meglepetés hólapátolás közben ért - a hó alja tiszta víz volt, és ahogy eldúrtam egyből fagyott rá. Akkor már kezdtem egy kicsit attól tartani, hogy nem lesz semmi a mai futásból. Közeledett a megbeszélt idő, felöltöztem, bemelegítettem és elindultam a megbeszélt találkozó helyre és nem voltam egyedül! Feri bácsi már várt, így el tudtunk indulni. A kerékpár út hómentes volt, viszont nagyon csúszós, futottunk, gyalogoltunk és beszélgettünk közben. Mesélt az életéről, hogyan kezdett neki a futásnak, mennyire nehéz volt elkezdeni betegsége ellenére, de aztán az élete része lett és ma már nem is tudja elképzelni az életét a sport, a futás nélkül. Elmesélte élete egyik legszebb pillanatát, amikor 1996-ban ő futhatott be Budapest határából az olimpiai lánggal (ahogy ő nevezte a béke lánggal) a Vörösmarty térre - elég sok ember előtt.

Mi mozgatja? Hát az akarat, az, hogy dobogóra álljon, versenyeken emberek előtt fusson akik biztatják, tapsolnak neki.

Megosztotta hogyan is edz. Nincs ám semmilyen kütyü, mérőeszköz, NASA műholdas navigáció, számítógépes elemzés... egy egyszerű mutatós óra és a kilóméter jelölések az út mentén, ja meg a naptár az íróasztalán :) . A kerékpárút végén van a 17-es kilóméter jelzés mutatta, innen szoktam indulni. Kedden 3km előre, Szerda 5km előre, Péntek 7km előre és persze ugyanennyi vissza is. Vasárnap a hosszú futás napja, ami változó de minimum 10km (előre). Minden edzés után 25-30 perc kondi otthon. A köztes "pihenő" napokon pedig elfoglalja magát úszással, jó időben kerékpározással. Hát azért nem semmi.

Ami a futást illeti, most nem a hosszú futás napja volt, pedig azt tervezte, de számára (megjegyzem nem csak neki) egy kicsit veszélyes volt az út és nem akart kockáztatni egy esetleges rossz esést, szóval 3km előre után egy rövid beszélgetést követően elválltunk. Ő vissza, én előre. (Edzésadatok)

Nem semmi egy nap volt. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen emberrel futhattam, aki hihetetlen közvetlen és barátságos.

Itt van még két kép a terepviszonyokról: